Kezdődik az új egyházi év
Adventtel a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében lezárul az Önátadás Éve és megkezdődik a Krisztus-közösség Éve.
Vasárnap adventbe lépünk. A Krisztusvárás időszaka a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól a Megváltó születésének megünnepléséig tart. Maga a karácsonyi ünnepkör amúgy advent első napjától Urunk megkeresztelkedéséig (január 11-ig) tart.
Az egyházi év, felépítését tekintve szintén advent első vasárnapjával kezdődik, de a következő év adventjéig tart. A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében most lezárul a gondolataiban két éven át ízlelt, elsajátított, mélyített Önátadás Éve és megkezdődik a Krisztus-közösség Éve, amely ugyanakkor valójában szintén két egyházi éven át határozza meg az egyházmegye rendezvényeinek, eseményeinek üzeneteit - 2017-ig. Az új tematikus év megnyitása ünnepi keretek között történhet meg az egyházmegye templomaiban, advent első vasárnapjának nagymiséin, amikor felolvassák a püspöki körlevelet is. A világegyházban idén a Megszentelt Élet Éve volt, és még tart december 8-ig. Attól kezdve, jövő év Krisztus Király ünnepéig az Irgalmasság rendkívüli szentéve lesz.
Visszatérve az adventre, a szó jelentése „eljövetel". A latin „adventus Domini" kifejezésből származik, ami azt jelenti: „az Úr eljövetele". A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek" nevezték ezt az időszakot. Ilyenkor a keresztények nemcsak a Jézus születése előtti várakozásról emlékeznek meg, hanem várják az Úr eljövetelét a saját életükben is: hogy keresztény életvitelükkel minél közelebb kerüljenek Istenhez, Jézus tanításához. A katolikus egyházban az ünnep liturgikus színe a lila, mely a bűnbánatot, a fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Kivételt képez a harmadik vasárnap, az örömvasárnap (gaudete vasárnap), amikor az Úr eljövetelének közelségét ünnepeljük; e nap liturgikus színe a rózsaszín.
Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt tartani, sokan ezt még ma is tartják. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket, de ez utóbbit az 1661. évi nagyszombati zsinat püspöki engedélytől tette függővé.
Adventkor a 19-20. század óta szokás koszorút készíteni. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm.
Advent lehetőséget ad nekünk a megtisztulásra, a lelki felkészülésre, Krisztus születésének átélésére. Ehhez azonban időt kell adnunk gondolatainknak, érzéseinknek, hagynunk kell, hogy az ünnep hasson ránk. Ilyenkor még több időt fordítunk az imára, az elmélkedésekre, az evangéliumok olvasására. Különösen a megtestesülésre, Krisztus születésére vonatkozó részeket tanulmányozzuk.
